EURÓPA-UDVAR
 
    Bevezető
    PALATINUS
 I.   A történelem könyve
 II.   A gondolat könyve
 III.   A hűség könyve
 IV.   Az ikonok könyve
 V.   A mesterségek könyve
 VI.   A PALATINUS könyve
 VII.   Az EURO GLOBAL könyve
 VIII.   Az építéstörténet könyve
 IX.   Az építők könyve
 X.   Az utolsó szó könyve
 XI.   Az alkotók könyve
    Fényképalbum
    Elérhetőségek
    Impresszum
    Linkek

 

 
EURÓPA-UDVAR EURÓPA-UDVAR    NÁDVORIE EURÓPY NÁDVORIE EURÓPY    EUROPA PLATZ  EUROPA PLATZ    EUROPE PLACE EUROPE PLACE
  Az alkotók könyve 

Litomericzky Nándor, a mű építésze

  Ateliér Európa — Fények  

Ateliér Európa — Fények

   1965. augusztus 9-én születtem Révkomáromban. A komáromi Magyar Tannyelvű Gimnázium (ma Selye János Gimnázium) befejezése és kétéves kötelező katonai szolgálat után 1986-ban a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetemen folytattam tanulmányaimat. Itt több barátommal együtt a bársonyos forradalom kitörését követően, 1989 decem-berében megalapítottuk a magyar építészhallgatókat tömörítő Ybl Miklós Klubot. 1991. június 12-én vettem át mérnöki oklevelemet. Az egyetem befejezése után több tervezőirodában dolgoztam, majd 1993-ban egyik alapítója és társtulajdonosa lettem a Proform Ateliérnek. 1996-tól tagja vagyok a Szlovák Építészkamarának. 1997-től Varga Péterrel dolgozom, akivel közösen raktuk le az alapjait az Európa Ateliér elnevezésű új tervezőirodának. 1998-ban vele, valamint Takács Péterrel közösen kezdtük el a komáromi Európa-udvar előkészítését. 1999-ben tagságot nyertem a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetségében.

   Kiállítások: Építészszalon, Pozsony (csoportos kiállítás, 1997), Élő építészet (csoportos vándorkiállítás, 1998), Európa-udvar (vándorkiállítás; Varga Péterrel és Takács Péterrel közösen, 1999)

Irodalom: Élő építészet 2000 (a kiállítás katalógusa)

  Érsekújvár — a Felkelő nap háza, elölnézet  

Érsekújvár — a Felkelő nap háza, elölnézet

   Jelentősebb munkák: A hűség kúriája (Nemeshodos, 1993), Metamorphosys ház (Komárom, 1994), A felkelő nap háza (Érsekújvár, 1994), Erzsébet ház (Komárom, 1994), GAL varroda (Szentpéter, 1995), BAKER vegyeskereskedés (Marcelháza, 1995), ÁRGYÉLUS Panzió (Martos 1995), SYMBIOSIS ház (Dunaszerdahely, 1995), MÉLISANDE ház (Komárom, 1995), APPROACHES ház (Komárom, 1995), A Napfivér és Holdnővér háza (Ekeli rétek, 1995), A királyné csókja panzió (Komárom, 1996), AD LEONES ház (Köbölkút, 1996), VILLA RUSTICA ház (Dunaszerdahely, 1996), Arany utcácska (Komárom, 1996), SHILA irodaház (Komárom, 1997), Baptista imaház (Komárom, 1998), ZLATOTEX irodaház (Dunaszerdahely, 1998), V. bástya – Szabadidőközpont (Komárom, 1999), LEONOR Szálló (Gúta, 1999), a SCHOLA PRIVATA GUTAIENSIS iparművészeti műhelye (Gúta, 1999).

Takács Péter, a mű kivitelezője
Szabálytalan önéletrajz

   Szabálytalan önéletrajzot kínálok a kedves olvasónak, amely nem hasonlít a szokványos, főként az 1989-es bársonyos forradalom előtti években íródottakhoz. Inkább afféle önvallomás ez, nem sematikus módon, hanem legbelsőbb érzéseim és meggyőződéseim szerint. A megszokott önéletrajzi adatok mellett azt szeretném dióhéjban elmondani, hogy mit jelent számomra az 1998 tavaszától 2001 őszéig tartó időszak, amely az Európa-udvar építésének időrendi története, s egyben életem eddigi legfontosabb szakasza.

   A Pozsony melletti Diószegen születtem 1956-ban. Szobafestő édesapám a régi iskola neveltje volt, tőle tanultam, hogy a munkában a minőség a legfontosabb. Édesanyám kedvtelésből foglalkozott a festészettel, a szépérzékükből talán belém is szorult valami. Nekik köszönhetem a Kecske utcai gondtalan gyermekkoromat.

  Komárom — a volt Tiszti pavilon dísztermének helyreállítása, 1994  

Komárom — a volt Tiszti pavilon dísztermének helyreállítása, 1994

   Gimnáziumba Galántán jártam, egyetemre pedig a csehországi Brünnben. 1982-ben diplomáztam az építészmérnöki karon. Az itt töltött éveket meghatározónak éreztem további életem szempontjából. A brünni egyetemen európai mércével mérve is magasszintű építész-oktatás folyik. Tanáraink közül azokat tartottam legtöbbre, akik előadásaikban a legbonyolultabb dolgokat is egyszerűvé, mindenki számára érthetővé tudták tenni. Kimagaslott közülük Rochla professzor, aki kitűnő építész és nyílt ember volt. Még azt is elárulta nekünk, hogy mielőtt egyetemi tanár lett, a szakma minden szintjét megjárta, kőművesinasként kezdte a pályafutását. Az ő hatására én is azt vallom, hogy egy építészmérnöknek a segédmunkákig visszamenőleg ismernie kell a szakma minden csínját-bínját. A legmagasabb szintű elméleti tudás sem ér semmit gyakorlati megvalósíthatóság nélkül. Brünnben három éven keresztül a Kazinczy Ferenc Diák Klubot (KAFEDIK) vezettük Suba György barátommal.

   Tanulmányaim befejeztével ellátogattam több dél-szlovákiai városba, munkaszerzés céljából. A lehetőségek közül végül Komáromra esett a választásom, mert megfogott a város egyedülálló fekvése, történelme és pezsgő kulturális élete.

   A rendszerváltásig több cégnél, intézménynél dolgoztam, és két évvel a demokratikus fordulat előtt már magánvállalkozóként is kipróbáltam a képességeimet. 1990-től főállásban vállalkozom az építészet területén. 1993-ban másodmagammal megalapítottam a T&O Kft-t. A cég építészeti kivitelezéssel, gyártással és építőanyag eladással foglakozott, és komoly sikereket ért el minden területen. Komáromi munkáink közül a legfontosabbak az Új-vár több épületének felújítása, a Tiszti Pavilon belső tereinek eredeti állapotba való visszaállítása, ez egykori Centrál Szálló átépítése, a Pozsonyi-kapu és a IV. bástya felújítása és átépítése. 1997-ben személyes okok miatt kénytelen voltam kilépni a kft-ből.

   Csalódottságot, ürességet éreztem, de ez az állapot nem tartott sokáig. Olyan ember vagyok akit, ha sarokba szorítanak, vagy letaglóznak, újra meg újra fel tud állni, és még nagyobb erővel és elszántsággal küzd mint korábban. Ilyenkor az ember a mércét még magasabbra teszi, ezért keresni kezdtem a megfelelő feladatot a megmérettetésre. A Zichy-palota elhanyagolt belső udvarára 1998 tavaszán esett a választásom, miután már végigpásztáztam Komáromot és környékét. Társakat keresve a leendő vállalkozáshoz először Fábry Vilmos mérnököt szólítottam meg, aki abban az időben a Városfejlesztési Bizottság elnöke volt. Szakmai elmélkedéseink folyamán felvetette, hogy a beépítés a barcelónai faluskanzenhez lehetne hasonló. Fábry Vilmos egyéb elfoglaltsága miatt a további együttműködésről lemondott, így hosszú fontolgatás után végül Litomericzky Nándort és Varga Pétert kértem fel az építészeti tanulmányterv kidolgozására és a további együttműködésre. A Városfejlesztési Bizottságban találkoztam Litomericzky mérnök tanulmányterveivel, és mivel a számomra is kedves, organikus építészet stílusában dolgozott, őrá esett a választásom. Miután az Európa-udvar névre keresztelt tanulmányterv megszületett, a nálunk szokásos egyéves bürokratikus huzavona után elkezdődhetett az építkezés. Ebben az időben volt a legtöbb álmatlan éjszakám, mivel egész vagyonomat befektettem az építkezési telek megvásárlásába, illetve az építkezés elindításába. Akkor lélegeztem fel először, amikor az alapokkal, illetve az alagsor falazatával kiértünk a földből és megjelentek az első „fecskék“, az Európa-udvar majdani résztulajdonosai.

  Komárom — a Komáromi erődrendszer Pozsonyi kapujának helyreállítása, 1995  

Komárom — a Komáromi erődrendszer Pozsonyi kapujának helyreállítása, 1995

   Az építés folyamata, bármilyen bonyolult szerkezetekről is volt szó, már sokkal kellemesebb feladatot jelentett számomra. A munkálatok közben az eredeti megoldásokat többször módosítottuk, pl. így jutottunk a tér alatti két szint megvalósításához.

   A bonyolult és igényes alkotás megvalósítása érdekében igyekeztem hasznosítani közel 20-éves szakmai és vállalkozói tapasztalataimat. A kivitelezési feladatok mellett széleskörű szervezési, menedzselési, közgazdasági, pénzügyi problémákkal kellett megbirkóznom. Szükségét éreztem annak is, hogy részese legyek a tervezési folyamatoknak – főleg a szerkezeti, statikai és épületgépészeti tervezésnek.

   Ahogyan emelkedtek a falak, kezdett kialakulni az Európa-udvar megálmodott formája, a sokszor keserves küszködés ellenére is boldogságérzet fogott el, s már éreztem, hogy a városrésznyi épületegyüttes megépítésével a magam módján én is hozzájárulok Komárom városának a felemelkedéséhez.

   Sokan megkérdezik tőlem, hogy a közismerten gazdasági gondokkal küszködő Szlovákiában hogyan valósulhatott meg ilyen nagyszabású beruházás és a sikerünk titka felől érdeklődnek. Azt válaszolom, hogy nincs titok, a siker nyitja a jól megszervezett csapatmunka, a szakértelem, az érdekvédelmi csoportok kialakítása, s nem utolsósorban az, hogy az ember nagyon szereti azt, amit csinál.

   Ez a pár év volt eddigi életem legboldogabb időszaka, mert közben megszületett két lányom, Evelyn és Odett, akik most már számomra a legfontosabbak, utána következik a munka és nem utolsósorban szabadidőmben a népzene művelése.

Peter Varga, a mű építésze

   Az embert életének első néhány éve alakítja leginkább; s ez ugyanígy érvényes a tanulmányait, illetve a szakmai gyakorlatát illetően. Ide tartozik a családi környezet, az emberek, valamint a város, amelyben az egyén felcseperedik. Másképpen hat a panel lakótelep egy olyan városban, amelynek nincs történelmi központja és másképp abban, amelynek történelmét legfőképpen építészete tükrözi. Az egymásra hatás eme bűvös köre eredményezhet pl. minőségi különbségeket a nemzeti, illetve az európai kultúra és történelem gyökereinek megértésében; saját helyünk megtalálásában; illetve a hely szellemének (genius loci) megtapasztalásában az építészet segítségével. Ez a ´valahonnan származás´ és a ´valahova tartozás´ tudata. Életem során sok emberrel találkoztam, akik között voltak értékesek és kevésbé értékesek. Így volt ez a projektekkel is, amelyeken otthon, illetve hosszú éveken át a világban dolgoztam.

  Iža - Leányvár, rímsky tábor Kelemantia, náznaková rekonštrukcia, 1997  

Iža - Leányvár, rímsky tábor Kelemantia, náznaková rekonštrukcia, 1997

   1959. április 28-án születtem Nyitrán, majd huszonnyolc éven keresztül Révkomáromban éltem, ahol 1978-ban fejeztem be gimnáziumi tanulmányaimat. A pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Építészeti Karának elvégzése után három évig Révkomáromban dolgoztam; abban a városban, amely oly közel áll a szívemhez. Több tervezésem is kapcsolódik ehhez a városhoz, annak ellenére, hogy családommal 1987-ben Pozsonyba költöztem. Ott műemlékvédelemmel – tehát szlovákiai városok műemlékeinek felújításával foglalkoztam. 1990-től tervezőmérnökként tevékenykedtem először saját SAAD elnevezésű tervezőirodámban, később pedig mint a Szlovák Építészkamara felhatalmazott műépítésze. Az 1996–97-es években együtt dolgoztam Ľudovít Godányival, majd 1997-től Litomericzky Nándorral, akivel megalapítottuk az Európa Ateliert.

   Praxisom alatt új építkezéseken és rekonstrukciós munkálatokon voltam már tervező, társszerző és szerző. Terveztem Révkomáromban (OSC irodaépület, Révkomárom, Parkrendezés és kisebb építészeti munkák Naszvadon – I. Schwarzovával; az izsai római tábor információs rendszere; az izsai római tábor érzékeltető rekonstrukciója; a VI. bástya Római Kőtárának állandó kiállítása), Pozsonyban (Ľ. Godányival a Slavín elnevezésű kilátó/vendéglő); Alsókubínban (Litomericzky Nándorral a Škoda Orava Autószalon); Prágában és Bécsben (több lakóház, irodaépület, szálloda tenisz- és sportcsarnokkal). A Római Kőtár állandó kiállítása elnyerte a dán trónörökös által – az európai kulturális és társadalmi emlékek méltó kihasználásáért és megóvásáért – odaítélt Európa Nostra Díjat.

  Pozsony — a Slavín-hegyi kilátó-étterem (építész munkatárs: Ľ. Godányi műépítész)  

Pozsony — a Slavín-hegyi kilátó-étterem (építész munkatárs: Ľ. Godányi műépítész)

   Takács Péterrel és Litomericzky Nándorral 1998-ban elkészítettük, majd 1999-től megvalósítottuk az Európa-udvar tervezetét. Ennek a projektnek az igényességét csak részben érzékelteti ez a könyv. Az EURO INVESTA Rt. ugyanis nemcsak a tervezéssel és a kivitelezéssel bízott meg bennünket, hanem a piacszervezéssel, a menedzsmenttel és az arculatkialakítással is. És éppen a nap mint nap ide látogató emberek tömege a legjobb bizonyíték arra, hogy ez – nekünk és a minket körülvevő tehetséges embereknek – sikerült. Ez önmagáért beszél.

   Szeretnék köszönetet mondani családomnak, az Európa Atelier és az EURO INVESTA Rt. alkalmazottainak és mindenkinek, aki a maga módján hozzájárult céljaink megvalósításához: E. Dénesovának, Z. Harsányinak, P. Staňának, a városi képviselő-testület tagjainak, valamint az állami és városi hivatalok dolgozóinak.


 
   
  Az alkotók könyve 
 
   EURÓPA-UDVAR NÁDVORIE EURÓPY EUROPA PLATZ EUROPE PLACE