EURÓPA-UDVAR
 
    Bevezető
    PALATINUS
 I.   A történelem könyve
 II.   A gondolat könyve
 III.   A hűség könyve
 IV.   Az ikonok könyve
 V.   A mesterségek könyve
 VI.   A PALATINUS könyve
 VII.   Az EURO GLOBAL könyve
 VIII.   Az építéstörténet könyve
 IX.   Az építők könyve
 X.   Az utolsó szó könyve
 XI.   Az alkotók könyve
    Fényképalbum
    Elérhetőségek
    Impresszum
    Linkek

 

 
EURÓPA-UDVAR EURÓPA-UDVAR    NÁDVORIE EURÓPY NÁDVORIE EURÓPY    EUROPA PLATZ  EUROPA PLATZ    EUROPE PLACE EUROPE PLACE
  Az ikonok könyve 

A Szent László-kapu

I. SZENT LÁSZLÓ
(1077 - 1095)

1048 előtt született lengyel földön.
Apja I. Béla király.
Anyja Richeza (Adelheid) lengyel hercegnő.
Királlyá választották 1077 tavaszán.
Megkoronázták 1077-ben (Géza görög koronájával), majd 1081-ben (a Salamontól visszakapott koronával). Mindkét koronázás ténye azonban vitatott.
Első feleségének a nevét nem ismerjük.
Második felesége Adelheid német hercegnő.
Fia nem született.
Lányai: Piroska (később bizánci császárné) és két ismeretlen nevű leány.
Meghalt 1095. július 29-én a cseh határ közelében. Előbb Somogyvárott temették el, majd Váradon (Nagyvárad) helyezték örök nyugalomra.

Szent László
SZENT LÁSZLÓ HERMÁJA,
díszes fejereklyetartója jóval a nagy király halála után készült, a XV. század elején.
 

   Gyermekkora, neveltetése hasonló volt, mint bátyjáé, Gézáé, akihez haláláig a politikai érdekek azonosságán jóval túlmutató, igazi testvéri szeretet fűzte. Ő is Lengyelországban született, 1048-ban (vagy táján) tért haza Magyarországra. 1057-1058-ban László is beleegyezését adja Salamon megkoronázásához. Az 1060-as években apja, majd bátyja oldalán aktívan részt vesz a politikai küzdelmekben. Unokatestvéréhez, Salamonhoz és bátyjához hasonlóan, sőt, őket túlszárnyalóan vitéz harcos.
Az 107l-tól Salamon és Géza között kiéleződött küzdelem idején László seregével fegyverben marad, nehogy a király elvonuló bátyjára támadjon. 1074-ben László hoz cseh segélycsapatokat bátyjának, és hadicsele, személyes vitézsége egyaránt fontos szerepet játszik a hercegek mogyoródi győzelmében. Miután Géza király lesz, László a hercegséget kapja. I. Géza halála után az ország előkelői őt választják királynak. Megörökölte a nagy riválist, a nyugati határszélen még mindig uralkodó Salamont is.

Szent László
  LÁSZLÓ, A SZENT LOVAG-KlRÁLY
igen kedvelt szentje volt a magyar középkomak és a későbbi koroknak is.

   Elképzelhető, hogy kétszer is megkoronázták. (Trónra lépte után a görög koronával — ez lett később a Szent Korona alsó része —, és 108l-ben, amikor megegyezett Salamonnal, és visszaszerezte tőle a koronázási jelvényeket.) Legendája és a későbbi krónikaíró ellenben egybehangzóan azt írja róla, hogy — amikor mintegy akarata ellenére királlyá választották — a királyi jelvényeket maga előtt vitette ugyan, de nem igyekezett sem felkenetni, sem királlyá koronáztatni magát, illetve nem tett fejére koronát, „mivel inkább égi koronára vágyott, mint földire”. Ezért nem zárható ki az sem, hogy nem koronázták meg. Ugyanakkor koronázása mellett szól, hogy pénzein koronával ábrázolják, s VII. Gergely pápa is királynak szólítja l079-ben.
László király a törvényei alapján az ország érdekeit szem előtt tartó, szigorú király, aki a hosszú belháborúk során megrendült belviszonyokat igyekszik helyreállitani, megszilárdítani.

Szent László
VALÓSÁGOS MONDAKÖR ALAKULT KI
Salamon, Géza és László cserhalmi (kerlési) győzelméről (1068), amikor a király és a hercegek dacolva a „kun” (azaz úz-besenyő) nyílzáporral, különböző irányokból rohamozták meg az ellenség által tartott hegyet László maga négy ellenséget ölt meg, egy ötödik azonban megsebesítette. Mégis habozás nélkül lóra kapott, amint észrevette, hogy egy „kun” egy szép magyar lányt elrabolva egérutat nyer. Hiába sarkantyúzta azonban Szög nevű paripáját, az is fáradt volt, s nem tudta utolérni az előtte nyargaló lovast László átkiáltott a lánynak, ragadja meg elrablóját s vesse le magát a lóról. Az meg is tette. A lány nagyon kérte, ne ölje meg ellenfelét. László hosszan viaskodott vele, majd inait elvágva megölte.
 

   László keresztény hitét tanúsítja több (a váci, a szentjobbi, a francia Saint-Gilles-ből érkező szerzetesekkel benépesített somogyvári) egyház alapítása. A bihari püspökséget I. László helyezte át Váradra, s az általa meghódított Horvátországban, Zágrábban új püspökséget alapított. Valószínűleg ő egyesítette a kalocsai latin szertartású és a szerémi görög püspökséget. I. László uralma alatt nagy léptekkel fejlődött a káptalanok kialakulása. Mindezek az intézkedések nagyfokú önállóságról tanúskodnak az egyházi ügyekben, hatásuk napjainkig megfigyelhető a katolikus egyház szervezetében. László királyságának idején avatták az első magyarországi szenteket (András és Benedek, a két zombori remete ; a vértanú Gellért, Szent István király, valamint Szent Imre herceg). Szent Imre gyermektelen élete alkalmassá tette személyét, hogy a kor aktuális egyházfegyelmi intézkedésének, a cölibátusnak (papi nőtlenségnek) a bevezetésekor példaként szolgáljon. Ugyanakkor László — VII. Gergely pápával szemben — országában csak kevésbé radikális módon, fokozatosan valósította meg a papi nőtlenséget. Vallásossága, mély keresztény hite mellett László sikerrel őrizte függetlenségét VII. Gergely, majd II. Orbán pápával szemben is. A magyar király személye vezérként komolyan számításba került az első keresztes hadjárat meghirdetését megelőző nemzetközi diplomáciai tárgyalásokon. Halála azonban ezt megakadályozta.
A kapu építészeti szempontból a belváros épületeinek az arányaihoz, forma- és színvilágához igazodik. Gyalogos és gépkocsiforgalomra egyaránt alkalmas lesz. Építészeti megfogalmazását tekintve ikerkapu. Az egyiken lejutunk az Európa tér épületei alatti garázsokba, míg a másik egyenes bejutást biztosít az Éneklő tenger utcácskába. A kapubejárat fölött V.László király címere és domborműve látható majd.

1077: I. László trónra lépése. Kibocsátják László ún. III. történykönyvének első felét.
1079: I. László Salamontól visszafoglalja Moson várát.
1081: Salamon meghódol Lászlónak; birtokokat és jövedelmet kap, hatalom nélkül.
1082: Salamon összeesküvést sző László ellen, a kiráIy elfogatja, és Visegrádon bezáratja.
1083: I. László király szabadon bocsátja Salamont. Gellért püspök, I. István király és Imre herceg, valamint a két zobori remete szentté avatása.
1085: A besenyők betörnek a Felső-Tisza vidékére. László kiveri őket az országból, és a győztes csata színhelyén templomot emel.
1087: Salamon halála.
1091: I. László seregével bevonul a tengermelléki Horvátországba. Álmos herceget megteszi horvát királynak. Címébe felveszi új hódításai — Szlavónia (Horvátország) és Moesie (Bosznia) — nevét. A seregével Horvátországból hazatérő László király a Temes folyónál utoléri a magyarországi zsákmányolásból távozni igyekvő „kunokat”, szétveri őket, és megöli vezérüket. László király Somogyvárott megalapítja a Szent Egyed bencés apátságot. I. László nehéz súlyú dénárokat veret, amelyből 40 darab ér egy bizánci aranysolidust.
1092: I. László a szabolcsi zsinaton elnököl. A zsinati határozatok képezik I. László ún. I. törvénykönyvét. I. László szétveri az Al-Dunánál betört „kunokat”, majd hadjáratot indít az őket felbiztató tyerebovlji orosz fejedelem ellen.
1093: I. László hadjáratot vezet Ulászló Hermann lengyel fejedelem megsegítésére.
1094: I. László megalapítja a zágrábi püspökséget.
1095: I. László hadjáratot vezet a cseh király ellen, a morva herceg megsegítésére. A hadjárat alatt megbetegszik. I. László Lengyelországból hazahívja (Könyves) Kálmán püspököt, I. Géza fiát, és utódjául jelöli. I. László halála.

Felhasznált irodalom:
Bertény Iván—Diószegi István—Horváth Jenő—Kalmár János—Szabó Péter:
Királyok könyve - Magyarország és erdély királyai, királynői fejedelmei és kormányzói (1997)

 
   
  Az ikonok könyve 
 
   EURÓPA-UDVAR NÁDVORIE EURÓPY EUROPA PLATZ EUROPE PLACE