EURÓPA-UDVAR
 
    Bevezető
    PALATINUS
 I.   A történelem könyve
 II.   A gondolat könyve
 III.   A hűség könyve
 IV.   Az ikonok könyve
 V.   A mesterségek könyve
 VI.   A PALATINUS könyve
 VII.   Az EURO GLOBAL könyve
 VIII.   Az építéstörténet könyve
 IX.   Az építők könyve
 X.   Az utolsó szó könyve
 XI.   Az alkotók könyve
    Fényképalbum
    Elérhetőségek
    Impresszum
    Linkek

 

 
EURÓPA-UDVAR EURÓPA-UDVAR    NÁDVORIE EURÓPY NÁDVORIE EURÓPY    EUROPA PLATZ  EUROPA PLATZ    EUROPE PLACE EUROPE PLACE
  Az ikonok könyve 

A Luxemburgi Zsigmond-torony

ZSIGMOND
(1387 - 1437)

1368. február 14-én született.
Apja IV. Károly német-római császár.
Anyja Pomerániai Erzsébet lengyel hercegnő.
Királlyá választották 1387 március végén.
Királlyá koronázták 1387. március 31-én, Székesfehérvárott.
Első felesége (1385) Mária királynő.
Második felesége (1405) Cillei Borbála, Cillei Hermann stájer gróf, zagorjai ispán leánya.
Leánya: Erzsébet.
Meghalt 1437. december 9-én Znaimban (Znojmo). Váradon temették el.

Zsigmond

   Zsigmond német-római császár apjától természetes eszét, a művészetek iránti hajlandóságát, anyjától a szépséget örökölte. Jó megjelenésű, nyúlánk, izmos ifjú volt, aki békésebb természetű bátyjával, Vencellel ellentétben nem tartóztatta meg magát a kalandoktól, izgalmas vállalkozásoktól. Ugyanakkor nem vonzották a személyes bátorság próbatételei, így a harctéri küzdelem, a lovagi tornákon való részvétel sem.
Ez az ellentmondásos, a történészek által rengeteget vitatott személyiség lett Mária királynő férjeként Magyarország királya 19 évesen 1387-ben, s miután fél évszázadon át, haláláig megtartotta trónját, ő lett a leghosszabb ideig uralkodó középkori magyar király.

Zsigmond

   Zsigmond a kor szokásai szerint már akkor a magyar király udvarába jött, amikor Máriát, Nagy Lajos leányát eljegyezte, hogy jövendő alattvalói nyelvét és szokásait megismerje. A magyar király udvarában élő fejedelmi hölgyek rokonszenvét azonban nem tudta elnyerni. Jövendő anyósa, ifjabb Erzsébet királyné kiváltképp nem kedvelte. Ha Erzsébet és Mária ellen nem törnek ki nyílt fegyveres ellenállásban a délvidéki urak, s nem börtönzik be a királynőt és anyját, Mária aligha lett volna Zsigmond felesége. Kis Károly halálát követően azonban ő maradt az egyetlen, katonai erőt felvonultatni is képes királyjelölt, sőt 1387-ben Magyarország királya.
Zsigmond fiatal korában tanulmányozta a hadművészetet, s egy ideig tudta, hogy nem hadvezérnek termett. Így 1392-ben egy kisebb törökellenes vállalkozásnál még átadta a vezérletet a tapasztalt katonának, Sóvári Lászlónak. 1396-ban azonban már nem tudott ellenállni a kísértésnek, hogy a török Európából való kiűzésére összegyűlt nagy, nemzetközi lovagsereget ne ő vezérelje. Csúfos vereséget szenvedett. Aztán a vereséget győzelemnek igyekezett beállítani. Diplomáciai megfontolásból tette-e, vagy egyszerűen csak szégyellte kudarcát?

Zsigmond

   Zsigmond előszeretettel foglalkozott nagypolitikával. Elnökölt a konstanzi zsinaton, s megszűntette a „nyugati egyházszakadást”. Harcolt a husziták ellen, közvetíteni próbált a francia és az angol király közt a százéves háborúban, s mindent megtett, hogy német királlyá, majd miután ez 1410-ben sikerült, német-római császárrá válasszák. Élete végén ezt is elérte.
Hosszú, nemegyszer többéves távollétei idejére Magyarország kormányzását báróira bízta, akiket egy 1408-ban általa alapított lovagrendben, a Sárkány-rendben fogott össze.

   Gondolkodásmódjára és második feleségéhez, Cillei Borbálához való viszonyára jellemző, hogy amikor halála közeledtét érezte, s leánya és veje zavartalan trónutódlásának biztosítása érdekében intézkedett, megparancsolta, hogy feleségét vegyék őrizetbe.
Znairnban (Znojmóban) halt meg 1437 decemberében. Váradon temették el első felesége mellé.

ZSIGMOND ÉS MÁRIA HÁZASSÁGA sohasem vált meghitté, miként a második feleségével, Borbálával való kapcsolata sem. Zsigmond sok kortársához hasonlóan a szerelemnek csak a testi, érzéki oldalát értékelte. Többször volt szinte a kegyetlenségig szigorú. 1408-ban, Dobor várának elfoglalása után 171 bosnyák urat lefejeztetett, holttestüket a Boszna folyóba dobatta. 1418-ban 23 polgárt fejeztetett le Boroszlóban, mert a város belső kormányzata kapcsán viszálykodtak. 1415-ban hidegvérrel engedte megégetni Husz Jánost, akinek a testi épségét éppen ő garantálta. A nürnbergi Germanisches Nationalmuseumban őrzőtt portréján hideg tekintetű, élveteg ajkú férfi; ilyennek ábrázolta Albrecht Dürer, a nem sokkal később élő festő az uralkodót.   Zsigmond

1387: Zsigmond magyar királlyá koronázása.
1389: A rigómezei csatában a törökök legyőzik a délszláv fejedelmek koalícióját, Szerbia török vazallus állammá válik, Magyarország számára állandósul a török szomszédság.
1390: Az első török betörések a dél-magyarországi végekre.
1391: II. (Kis) Károly fia, László nápolyi király trónkövetelőként lép fel Zsigmond ellen.
1392: Zsigmond hadjárata a török ellen.
1393: Zsigmond Lengyelországban találkozik II. Ulászló királlyal és feleségével, Hedviggel.
1394: Garai Miklós horvát bán Horvátországot és a dalmát városokat Zsigmond hűségére kényszeríti.
1395: Zsigmond hadjárata a Havasalföldre és Moldvába benyomuló török ellen. Meghal Mária királynő.
1396: A törökök legyőzik Nikápolynál a Zsigmond vezette európai keresztes lovagsereget.
1397: A temesvári országgyűlés határozata a telekkatonaság bevezetéséről (20 jobbágyporta után egy íjászt kell kiállítani).
1399: Meghal Hedvig lengyel királynő, Nagy Lajos kisebbik leánya.
1401: A bárók elfogják Zsigmond királyt, az országtanács veszi át a kormányzást, majd egyezség kötése után szabadon engedik az uralkodót.
1402: Zsigmond és IV. Albert osztrák herceg kölcsönös örökösödési szerződést köt. A törökök megsemmisítő vereséget szenvednek Ankaránál Timur Lenk seregétől. Zsigmond végérvényesen behódolásra kényszeríti a Nápolyi Lászlóhoz pártolt főurakat.
1403: Az esztergomi érsek alkalmi koronával Magyarország királyává koronázza Nápolyi Lászlót.
1404: Zsigmond király kiadja a pápai bullák terjesztését korlátozó placetum regiumot (királyi tetszvényjog). Meghal IV. Albert osztrák herceg, Zsigmond kiszemelt örököse. Zsigmond Ozorai Pipót megbízza a délkeleti országrész kormányzásával.
1405: Zsigmond királynak a polgárságról kiadott törvényeivel megindul a városok renddé szerveződése. Zsigmond feleségül veszi Cillei Hermann gróf leányát, Borbálát.
1408: Zsigmond király megalapítja a Sárkány-rendet.
1409: Zsigmond király szövetségre lép a Lengyelország ellen készülődő Német Lovagrenddel.
1410: A lengyel-litván hadak legyőzik a Német Lovagrendet a grunwaldi csatában.
1411: Zsigmondot német királlyá választják. Zsigmond háborút indít Velence ellen; Ozorai Pipó győzelmei.
1412: Zsigmond békét köt II. Ulászlóval. A Velence elleni háború költségeire Zsigmond elzálogosít 16 szepességi várost II. Ulászló királynak. (A városok csak 1772-ben kerülnek vissza a magyar koronához.)
1413: Zsigmond öt évre békét köt Velencével.
1414: Zsigmond távolléte idejére magyarországi helytartóivá nevezi ki Kanizsai János esztergomi érseket és Garai Miklós nádort. Meghal László nápolyi király, magyarországi trónkövetelő. Zsigmond részt vesz a konstanzi zsinaton.
1415: Husz Jánost máglyán megégetik. Zsigmond másfél évig tartó nyugat-európai körútra indul.
1417: Zsigmond visszaérkezik a konstanzi zsinatra.
1419: Meghal IV. Vencel cseh király, a trónt Zsigmond örökli.
1420: Zsigmond a német birodalmi gyűlésen hadjáratot hirdet a husziták ellen. Elkezdődik Zsigmond másfél évtizedig tartó háborúskodása a huszitákkal.
1422: V. Albert osztrák herceg feleségül veszi Zsigmond leányát, Erzsébetet.
1423: Zsigmond V. Albert osztrák hercegnek ajándékozza a morva őrgrófságot, és örökösévé jelöli a cseh trónra.
1426: Zsigmond két évet tölt az ország déli végein.
1427: A török elfoglalja az Al-Dunánál fekvő Galambóc várát.
1428: II. Murád szultán serege legyőzi Zsigmondot Galambócnál.
1430: Zsigmond több évre eltávozik Magyarországról.
1433: Zsigmondot IV. Jenő pápa német-római császárrá koronázza. Zsigmond a status quo alapján öt évre békét köt Velencével.
1434: Zsigmond és szövetségesei a lipanyi csatában döntő győzelmet aratnaka husziták radikális irányzatai fölött.
1435: Országgyűlési dekrétum, amelyben a köznemesség a főpapokkal és a bárókkal együtt az ország „testének” képviselője. Zsigmond megreformálja a magyarországi igazságszolgáltatást. Zsigmond elrendeli, hogy 33 jobbágytelek után egy lovas ijászt kell kiállítani. Meghal Zsigmond apósa és tanácsadója, Cillei Hermann.
1436: Zsigmond végleg elutazik Magyarországról.
1437: Kitör a Budai Nagy Antal vezette erdélyi parasztfelkelés. Az erdélyi három nemzet (a magyar nemesség, a székelyek és a szászok) szövetséget kötnek a felkelő parasztok ellen (Kápolnai Unió). Meghal Zsigmond király.


Felhasznált irodalom:
Bertény Iván—Diószegi István—Horváth Jenő—Kalmár János—Szabó Péter:
Királyok könyve - Magyarország és erdély királyai, királynői fejedelmei és kormányzói (1997)

 
   
  Az ikonok könyve 
 
   EURÓPA-UDVAR NÁDVORIE EURÓPY EUROPA PLATZ EUROPE PLACE