EURÓPA-UDVAR
 
    Bevezető
    PALATINUS
 I.   A történelem könyve
 II.   A gondolat könyve
 III.   A hűség könyve
 IV.   Az ikonok könyve
 V.   A mesterségek könyve
 VI.   A PALATINUS könyve
 VII.   Az EURO GLOBAL könyve
 VIII.   Az építéstörténet könyve
 IX.   Az építők könyve
 X.   Az utolsó szó könyve
 XI.   Az alkotók könyve
    Fényképalbum
    Elérhetőségek
    Impresszum
    Linkek

 

 
EURÓPA-UDVAR EURÓPA-UDVAR    NÁDVORIE EURÓPY NÁDVORIE EURÓPY    EUROPA PLATZ  EUROPA PLATZ    EUROPE PLACE EUROPE PLACE
  Az ikonok könyve 

A Szent István-kapu

I. SZENT ISTVÁN
(1001 - 1038)

975 körül született.
Apja Géza fejedelem.
Anyja Sarolt, az erdélyi Gyula lánya.
Fejedelemmé választották 997-ben, Vajk néven.
Királlyá választásának helye és időpontja ismeretlen.
Királlyá koronázták 1000-ben vagy 1001-ben.
Felesége (995) Gizella bajor hercegnő, (Civakodó) Henrik leánya.
Gyermekei: Imre (Henrik), Ottó, Bernát, Ágota, Hedvig.
Meghalt 1038. augusztus 15-én Székesfehérvárott, ott is temették el.

I. István

   A Szent István-kapu az Éneklő tenger utcáját zárja le az Európa-udvar felől. Az organikus építészet legjobb hagyományait folytatva született meg ez a mű, emléket állítva első keresztény királyunknak. Szerencsés harmóniában egyesíti Kelet és Nyugat, népművészet és korszerű építőművészet eredményeit.
Első királyunk 975-ben született Esztergomban. Géza nagyfejedelmünk egyetlen fia a Vajk /törökül hős, vezér/ nevet kapta, később a keresztségben Szent István első vértanú után Istvánnak nevezték el. A hagyomány szerint már gyermekkorában tanult latinul, apja korán és alaposan felkészítette az uralkodásra. A nyugati szomszéd, a bajor herceg lányát, Gizellát vette feleségül, akivel számos német pap és lovag is érkezett az országba. Ennek a pogány vallás elhagyása, a kereszténység felvétele, az egyházi szervezet kialakulása szempontjából volt nagy jelentősége.

I. István

   Koronát kért és kapott II.Szilveszter pápától, 1000. karácsonyán koronázták királlyá. Nem vált sem a pápa, sem a császár hűbéresévé. Sikerrel harcolt az országát fenyegető külső és belső ellenségeivel szemben. Hadvezéri képességei lenyűgözőek: vesztes csatájáról, hadi kudarcáról nem tudunk. Megszervezte a vármegyéket, várispánságokat. Az általa alapított vármegyék egyikének székhelyévé a komáromi várat tette meg. A király ispánja ebből az erősségből irányította a vármegyét. A hagyomány a tíz egyházmegye kialakulását is az ő nevéhez köti. Esztergom főpapja már István uralkodása idején érseki rangot kapott.
A keresztény királyság legfontosabb intézményei I.István uralkodásának végére alakultak ki. 1038. augusztus 15-én halt meg Székesfehérvárott, ahol az általa alapított bazilikában helyezték örök nyugalomra. 1083-ban VII.Gergely pápa bullával engedélyezi azoknak a szentté avatását, akik a kereszténység magyarországi meghonosításában kiemelkedő szerepet játszottak. A székesfehérvári bazilikában avatják szentté ugyanebben az évben.

1000 István fejedelem koronát kap II. Szilveszter pápától vagy III. Ottó császártól.
1000-1001 fordulója: István megkoronázása. István I. törvénykönyve.
1003: I. István hadat indít Erdélybe, leveri az ott uralkodó, Bizánccal szövetkezett Gyulát.
1008: István legyőzi a Maros-vidék urát, Ajtonyt. I. István II. törvénykönyve.
1015: I. (Bátor) Boleszláv lengyel fejedelem benyomul Magyarországra, egészen a Dunáig. Betörnek a besenyők Erdélybe.
1017: István visszafoglalja a lengyelektől a határvárakat.
1018: István II. Baszileiosz bizánci császárral szövetségben részt vesz a bolgár cárság megdöntésében. István a korabeli oktató műfaj, a „királytükrök” mintájára fogalmazni kezdi Intelmeit (Institutiones morum) Imre herceg számára. Megindul Magyarországon a rendszeres pénzverés és a füstpénz (adó) szedése.
1024: II. Henrik német-római császár halála; a Magyarország iránt ellenséges II. Konrád trónra lépése.
1026: II. Konrád elűzi Velencéből I. lstván sógorát, Orseolo Ottó dózsét és annak fiát, Pétert.
1030: Konrád császár seregével betör Nyugat-Magyarországra, majd István a kiéheztetett német sereget Bécsig üldözi.
1031: Magyar-német békekötés; a Német Birodalom lemond a Lajta-Fischa közéröl, valamint a Morva jobb partjáról. Imre herceg halála.
1032: István megvakíttatja unokaöccsét, Vazult (Vászolyt). Vazul három fiát (Leventét, Endrét és Bélát) száműzi. István Magyarországra hívatja nővérének és az elűzött velencei dózsénak a fiát, Pétert, és örökösének teszi meg.
1038: I. lstván halála.

Felhasznált irodalom:
Bertény Iván—Diószegi István—Horváth Jenő—Kalmár János—Szabó Péter:
Királyok könyve - Magyarország és erdély királyai, királynői fejedelmei és kormányzói (1997)

 
   
  Az ikonok könyve 
 
   EURÓPA-UDVAR NÁDVORIE EURÓPY EUROPA PLATZ EUROPE PLACE