EURÓPA-UDVAR    NÁDVORIE EURÓPY     EUROPA PLATZ    EUROPE PLACE

A Hunyadi Mátyás-torony

   Örömteljes és vidám napokat élt át Komároma nagy király uralkodása alatt, kitől a város több kiváltságot kapott. Az Európa-udvar a Zichy-palota belső parkja irányából nyitott lesz, erről az oldalról egy kaputorony határolja, mintegy jelzésszerűen sejtetve az udvar és a park közötti választóvonalat. Talán történelmünk legismertebb királyáról, Hunyadi Mátyásról neveztük el ezt az építményt, akit Komáromhoz szoros érzelmi szálak fűztek, és akinek a város is nagyon sokat köszönhet.
Hunyadi Mátyás 1443 február végén született Kolozsvárott. Gyermekéveit a család vajdahunyadi várában töltötte. Mesterei humanista szellemben nevelték. V. László király 1457-ben, Hunyadi László kivégeztetése után Mátyást magával vitte Prágába. Ott V. László halála után Podjebrád György már inkább vendégként bánt vele, mintsem fogolyként őrizte volna. Szabadon bocsátása fejében többek közt a Katalin lányával kötendő házasság ígéretét is kierőszakolta Mátyástól. Később feleségül is vette Katalint.

BEATRIX ÉS MÁTYÁS KIRÁLY DOMBORMŰVŰ ARCKÉPEIT 1485 és 1490 között készíthette egy lombardiai mester. Hunyadi Mátyás, Kelet-Közép-Európa elsőrendű hatalmának, Magyarországnak a királya miért jegyezte el 1474-ben s vette feleségül két évvel később Beatrixot, a másodrendű hatalmasságnak tekinthető Ferdinánd nápolyi király leányát? - csak találgatni lehet. Hunyadi Mátyás nem uralkodói család sarja volt, nem használtak tekintélyének az ellene szőtt összeesküvések sem... - a kortárs fejedelmek nem látták olyannyira óhajtott vőjelöltnek...?

   Uralkodása alatt erős királyi hatalomra törekedett. Bel- és külföldi ellenség ellen egyaránt felhasználható, állandó hadserege fenntartására magas adókkal sújtotta országa lakóit, ennek fejében azonban megvédte őket a külső támadásokkal szemben, s a belső anarchia sem fenyegette az országot. Nagyarányú államkormányzati és bíráskodási reformjai is a királyi hatalom megerősítését szolgálták. A hatalmi szempontokat minden más elé helyezte. Olvasott, jól képzett minden tudomány irányában nyitott személyiség volt. A humanizmus és reneszánsz új eszméinek meggyökerezése elképzelhetetlen lett volna a Kárpát-medencáben Mátyás tudományszeretete és művészetrajongása nélkül. Ezt azonban nem csak a fejedelmi reprezentáció részének tekintette. Amikor a budai palota építkezései folytak olaszból latinra fordíttatott egy építészeti szakmunkát, hogy megismerhesse a szimmetria rendszerét és az épületek szerkezetét.
Nagyarányú építkezésekre sor került az ország más tájain is. Bonfini így emlékezik meg erről egyik művében: „Miképp emlékezzem meg azokról a nagyszerű templomokról és palotákról, amiket Budán, Székesfehérvárott, Visegrádon, Komáromban és egyéb helyeken emeltél? Hogyan mondjam el, mennyire gyönyörködöl a kitünő épületekben, kiváltképpen azokban, amelyek a régi mintákat utánozzák?” Az építészek, szobrászok, festők, kertészek csakúgy mint a szakemberek többsége általában Itáliából érkezett Magyarországra. Legnagyobb híre a visegrádi palota udvarán felállított művészi kivitelezésű kútnak volt, amelyből ünnepélyes alkalmakkor Mátyás idejében felváltva vörös és fehér bor folyt.
Könyvtára nemzetközi hírü gyűjtemény volt, több mint 2000 kódexet tartalmazott. Kora tudományosságának enciklopédikus összegyűjtésére törekedett: a filozófia, teológia és a történeti munkák mellett más tudományszakok alapvető művei is helyet kaptak itt. A királyi udvar a kódexek festésére másolóműhelyt létesített Budán. 1465-ben a pápa engedélyezte egyetem alapítását Magyarországon. Két év múlva nyílt meg Pozsonyban Academia Istropolitana néven. Mátyás jelentős anyagiakkal támogatta az új intézményt.
Örömteljes és vidám napokat élt át Komárom a nagy király uralkodása alatt, akitől a város több kiváltság- és adománylevelet kapott. A keménykezű és tehetséges uralkodó gyakran és szívesen tartózkodott a Duna-parti városban, melynek megrongálódott várát a kor szellemének és saját ízlésének megfelelően a legkitűnőbb olasz mesterekkel átépíttetett, vadászkastélyt, vadast és az „aranykertnek” nevezett gyümölcsöst létesített. Pihenni és szórakozni járt ide az uralkodó. A környező erdők, rétek bővében voltak a vadnak, szinte csábították az udvart a kor legkedveltebb sportjára, a vadászatra. Kellemes szórakozást nyújtott a Komárom környéki sétahajózás is. Gyakran állomásozott itt a tekintélyes dunai flotta, melynek egyik állomáshelye a város volt.

	A TÖRTÉNÉSZEK KÖZÖTT VITA TÁRGYA miért hanyagolta el Mátyás a török elleni harcot, miért Ausztria és Csehország felé terjeszkedett az oszmán hódíták visszaszorítása helyett. Feltehetően Mátyás Magyarország erejét önmagában elégtelennek érezhette a hatalmas hódítákkal szemben, s több ország egyesített erejével akart — később — a török ellen támadóan fellépni.

   Udvari történetírója, Bonfini, aki a vár átépítését a király legjelentősebb építkezései közé sorolta, így ír erről: „Kissé odább a sziget szögletében a nagy területen épült Komárom vára látható. Tágas udvarain nagyméretű paloták emelkednek, mindenhol roppant költséggel készült gerendázatos mennyezetekkel. Itt állomásozik a Bucentaurus nevű hajó: berendezése palotaszerű, elejétől végig ebédlő, alvó és társalgó termek sora húzódik rajta végig, külön a férfiak, külön a nők számára.”
A már betegeskedő uralkodó utoljára 1489 márciusában járt a városban. Sikerekben gazdag élete 1490. április hó 5-én Bécsben ért véget. Hunyadi Mátyás a törökverő hadvezér, Közép-Kelet-Európa elsőrendű hatalmának Magyarország királyának a holttestét a gyászszertartás után, fekete posztóval bevont hajón, ötven hajó díszkiséretében, szállították Budára. A gyászoló hajóhad Komáromnál is horgonyt vetett, s a város szomorúan búcsúzott királyától.